A népi mondóka szerint: „Amilyen az Egyed-nap, olyan az egész hónap. Az időt kisasszonynapja négy hétre előre szabja. Mihálykor az észak s keleti szél, sok havat és kemény telet ígér".
Volt idő, amikor szeptember elsejével kezdték az évet. Annak ellenére, hogy a szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt (innen a megnevezése is, szeptem=hét) nevét megtartottuk azóta is, amióta a kilencedik hónappá lépet elő. A hónap régi magyar neve arra utal, hogy a hónap utolsó dekádjának legrangosabb szentje Szent Mihály arkangyal. Szeptember a csillagászat és a földművelés szempontjából is jeles hónap. Szeptember 22./23. az őszi napéjegyenlőség napja, egyben a csillagászati ősz kezdete is. Az ősz kezdetét tulajdonképpen három részre osztjuk:
szeptember elsejével veszi kezdetét a naptári ősz
a lombullató növények leveleinek elsárgulásával és az idő lehűlésével veszi kezdetét a meteorológiai ősz
a napéjegyenlőség napja pedig a csillagászati ősz kezdete
A népi megfigyelések szerint, szeptember első napján lépnek szolgálatba a szőlőpásztorok, kondások és juhászok. Mivel a szőlőérés már megkezdődött, ezért a mai napot a szőlőhegyi munkálatok zárónapjaként tartják számon. Sőt a karácsony előtt levágandó disznót még inkább hízóra fogják. Hosszú őszre számíthatunk, ha nem esik harmat és a hónap elején sok hullócsillagot látunk. Amennyiben másodszorra is kivirágzik az akác, kellemes, meleg őszre van kilátás. A szeptember elsején elvetett gabona bő termést hoz, vagyis az ősz első napján megkezdődik a rozs és a búza vetése is. Abban az esetben, ha ezen a napon esik, szeles és csapadékos ősz várható. Anno a merészebb szőlőgazdák szeptember első napjának hajnalán meztelenül körbejárták a szőlőt, hogy a szőlőtermésről elűzzék a rontást.
A hónap további jeles napjai
Szeptember 5: Lőrinc napja
Szeptember 8: Mária születésének napja, Kisasszony napja
Szeptember 12: Szűz Márai neve napja, Mária napja
Szeptember 15: Hétfájdalmú Szűzanya emlékezetének napja
Szeptember 21: Máté napja
Szeptember 29: Szent Mihály napja
Anno a merészebb szőlőgazdák szeptember első napjának hajnalán meztelenül körbejárták a szőlőt, hogy a szőlőtermésről elűzzék a rontást